Képes menü - Életrajz - Családtörténet - Családtörténeti képek

Nagygyörgy Sándor 
fotóarchívuma, színes diapozitív és  színes negatív anyag

„Nagygyörgy Sándor mennyiségben is hatalmas életművében nem jelentéktelenek sem portréi, sem riport- és épület felvételei. Ám igazi elismerést – túlzás nélkül mondhatjuk: nemzetközi hírnevet – természetfényképeivel szerzett. Ha azt mondjuk, hogy természetfotói kamerával filmre ábrázolt festmények, aligha tévedünk…”

( Magyar Hírlap, 1994. december 19.)

Nagygyörgy Sándor fotóművészi tevékenységének elsődleges célja volt a természet rejtett szépségeinek feltárása. Érdeklődését a múló világ megrendítő jelenetei, a táj, az állatok, a csend, a természetes és ember által alkotott világ harmonikus kapcsolatának, összefüggéseinek felfedezése, megértése és bemutatása, a humán és természeti szféra ötvözésének megragadni tudása vezérelte. Feltárni azt, amit kevesen láthatnak, vagy látnak meg. A CD-n összegyűjtött felvételeken ritkán jelenik meg az ember. Az általa ábrázolt természeti élmény azonban tudatosan, vagy tudat alatt az emberi élet állandó kísérője.

„Meg akarom ismerni a természet mindennapi titkait, megkeresni a vadon élő állatok életének évezredes rítusait. Mindehhez úgy közelíteni, hogy észrevétlen maradjak, hogy a természet szigorúan meghatározott rendjét jelenlétemmel lehetőleg ne bolygassam meg. Objektív és igaz képet szeretnék megörökíteni” – vallotta.

A keletkezett képanyag kiállításra válogatásakor értékelése azonban mindég emberközpontú volt. „Azok az élmények, események ragadnak meg a legjobban, amelyek emberi érzéseket, ösztönöket idéznek (…) Nem különálló, levegőben lebegő »szép« felvételeket kerestem. Azt akartam, hogy az anyagnak legyen valamilyen magja, érzelmi íve, valami tartsa össze, a sorozatokon belül pedig egyfajta belső dramaturgia alapján helyezkedjenek el a képek…”

(„De Natura” – Mezőgazdasági Múzeum, 1979. XI. 2. – XII. 2., a kísérőfüzet előszavából)

Munkamódszerére a következő riport részlete is rávilágít:

– Mi jelenti a legfőbb örömet munkájában? – kérdezte beszélgető partnere.
– Elkapni azt a pillanatot, amire hónapokat, éveket vár az ember.
– És mi a legnehezebb?
– Hónapokat, éveket várni a pillanatra – válaszolta.

( Magyar Hírlap, 1980. október 12.)

Képein a napjainkban általánosan használt elektronikus technika nyújtotta számtalan manipulációs lehetőségnek nyomai sem találhatóak. Az ő generációja volt az utolsó, amelyik csak természetes körülmények között tudta előállítani a fotót. Így életműve nemcsak esztétikai és művészi értelemben kimagasló, hanem az elmúlt évszázad négy évtizedének, a természet akkori arculatának hiteles, vissza nem hozható magas szintű dokumentálása is.

A felvételek időpontja és helyszínei

Magyarországi felvételek: az alkotó évek folyamán, 1968–1993 között

GEMENC és környéke – ma Duna-Dráva Nemzeti Park
GYULAJI ERDÉSZET – egy része ma Természetvédelmi Terület
MÁRTÉLY, Tiszatáj, Alföld – a Kiskunsági Nemzeti Park Tájvédelmi Körzete
KIS-BALATON – Nyugat-Dunántúl, Balatonfelvidéki Nemzeti Park

A Bakony, Mecsek, Bükk vidéke, valamint alkalomszerűen, vagy felkérésre Magyarország több körzete. A felvételek a Kis-Balatonról 1984–90 között készültek. Ebben a munkában néhány éven át munkatársa volt fivére, Nagygyörgy András.

Külföldi felvételek: 1972–1983 között

Kaszpi-tenger és környéke
Görögország
Bajkál-tó
Skandinávia: Svédország, Norvégia
Erdély: Hargita, Kovászna
Afrika: Tanzániai szafári
1972. VI. 15. – VII. 1.
1978. VIII. 1. – VIII. 25.
1979. VIII.
1981. VII. 1. – VIII. 1., 1989. I.
1980. VII., 1990. III.
1983. I. 14. – II. 26.


Az archívum színeskép anyagába az itt bemutatott mintegy 2500 felvétel nyújt betekintést.

© Nagygyörgy Sándor jogutódai

Idézetek kiállítási katalógusok, megnyitók bevezetéséből:

MŰCSARNOK
, Budapest, 1974. október 12.

„ …miért éppen Mártély ?

..meglátni a világ dolgait, ahhoz a világ kell; számos országával, embereivel, tárgyaival, tájaival, történéseivel; rádöbbenni az összefüggésekre, rátalálni a megfelelésekre, ahhoz nyugalom kell és azt kínálja mindenkoron ez a kis falu…”

(Gera Mihály újságíró bevezetőjéből)

DÜRER TEREM, Budapest, 1988. január 14.

… Afrika fotókról…

„ …Már a remek humorú Széchenyi Zsigmond, vadászíró, író vadász írt a fővárosi nairobi (akkor Kenya, most Tanzánia) bár pultjáról, ahol néha különös legendák kelnek emberevő oroszlánokról, alakváltó varázslókról, testetlen sikolyokról, - néha meg igaz, de nem kevésbé hihetetlen históriák.

Legújabbkori, pár éves eset – így hát Zsiga bácsi könyvében nem szerepel – s biztos, hogy igaz, hisz Reinhard Künkel az ismert német vadfényképész meséli: saját szemével látta valamelyik rezervátumban, hogy egy számára ismeretlen fotós, kimászva rozoga Toyota-dzsipjéből 9x12-es Linhofjával, benne normál objektívvel, hóna alatt egy tartalék dupla-kazettával – mert meg kell adni a módját – odaballagott három fán ülő oroszlánkölyökhöz, közölte, hogy a Mosoly Albumtól jött, portretírozta őket, és a kissé morgós mamának a kazettafedéllel szalutált, mondta is, hogy pá-pá, csúnyaság, visszamászott a rozzant Toyotába a négy exponált lemezzel a rozzant néger sofőr mellé, akkurátusan elpakolt….
Afrika a furcsa emberek földje,' aber '– mondta anyanyelvén Künkel – ' was ist viel , ist viel '.
Na de félre a tréfával…”

(Féner Tamás fotóművész megnyitóbeszédéből)

TAMÁSI GALÉRIA , Tamási, 2004. január 14.

„ …Hiányos maradna Nagygyörgy Sándor nevének, az elismert fotóművésznek megidézése, ha nem szólnék színes, karakteres személyiségéről. Egyénisége, szinte mindég oldott hangulata meghatározó volt bármely társaságban. Ízes, elmés humora senkit sem hagyott érintetlenül. Fáradhatatlan volt. Dacolt időjárással, napi akadályokkal, kitartóan dolgozott. Ma úgy gondolom, róla mintázzák a természetfotóst. Azonosult ezzel a szereppel és szinte tökélyre vitte, képei jelképpé értek. Iskolát teremtett…”

(Deák István erdőmérnök, nyugalmazott igazgató megnyitóbeszédéből)

 

 
Képes menü - Életrajz - Családtörténet - Családtörténeti képek